Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Anyám fekete szeme

, 180 olvasás, zitaolah , 6 hozzászólás

Elmélkedés

Anyám fekete szemében a felhők kövérek,
mint göndör bárányok a zöld mezőn.
Anyám fekete szemében még a nap is
csak elbújik a mélyben csendben, reszketőn.

Anyám fekete szemében a könnyek gömbölyűek,
mint kristálygolyók, kemények, fagyosak.
Anyám fekete szemében nincs tükör,
s én nem látom benne sohasem magamat.

Anyám fekete szemében hideg van,
mint az űrben üres csend... sötét.
Anyám fekete szemében számomra
sosem voltak esti mesék...

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: zitaolah
· Jóváhagyta: Aevie


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 215
Regisztrált: 2
Kereső robot: 25
Összes: 242
Jelenlévők:
 · PiaNista
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1831 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz