Navigáció


RSS: összes ·




Memoár: Karácsonyi emlékek

, 411 olvasás, Bandita , 3 hozzászólás

Karácsony

Az első emlékezetes karácsonyom négyéves koromból integet vissza. Akkor még hittem a Jézuskában... és ez finom, szívet melegítő érzés volt. Öten laktunk egy két-szoba konyhás, komfort nélküli lakásban - nagyszüleim, özvegy anyám, én és anyám menyasszony húga. Erzsi néném vőlegénye egy sváb származású szakácsnő balkézről született egyetlen fia volt, akit igényes, művelt anyja taníttatott és hegedültetett egy kamarazenekarban. Az a fajta férfi volt - talán mert testvér nélkül nőtt fel -, aki nem szerette a gyerekeket, élvezte, ha szekírozhatta, kinevette őket, persze engem is. Titokban sokat szenvedtem miatta lelkileg, de panaszkodni nem mertem, mert féltem tőle, ugyanis látszólag - amikor más is látta - kedves volt hozzám.
Ezen a háború előtti karácsonyon egy szép hajas, alvós babát hozott a Jézuska nekem, anyám vette. Feri bátyám - a vőlegény - nálunk töltötte a szentestét és mihelyt megtörtént az ajándékosztás, kézbe vette az én új babámat, szétszedte, hogy megnézze, hogyan működik az alvó szeme. Összerakni már nem tudta, ezzel tökéletesen tönkretette az örömömet, és a babáktól valahol a tudatom mélyén örökre elment a kedvem.
Ehhez kapcsolódik a második karácsonyi emlékem a háború utolsó évének idejéből. Apámat nem hívták be katonának, mert hadiüzemben dolgozott, de a gyárat lebombázták, a munkások nagy részét elbocsátották szép összegű végkielégítéssel. /Ezután már bújtatni kellett őt a nyilasok elől. / Ezen az 1944. évi karácsonyon a váratlanul ölünkbe hullott pénzből szüleimtől könyveket kaptam - Robinson és Gulliver történetét -, mindkettőt rongyosra olvastam és annyira tetszett, hogy ma is jól emlékszem minden apró részletre, idézni is tudtam belőlük, és kaptam egy nagy hajas, alvó babát is. Ennek egyáltalán nem tudtam örülni - kísértett a múlt emléke! - rá sem néztem, és ezt szüleim szomorúan látták, mert nem tudtam megmagyarázni - pedig a baba drága volt és más gyerek biztos nagyon örült volna neki.
A háború utáni szegénység idején apám a közeli kis erdőből vágta a fenyőt, hosszú tűleveleit nehéz volt díszíteni, angyalhaj gyanánt szúrós üveggyapot került az ágakra és melaszos lisztből magunk készítette süteményből "szaloncukor". Ajándékul apám munkahelyéről csomag - benne egy nekem küldött fiús küllemű cipő, és néhány méter flanel, amiből pizsamát varrtunk a húgomnak.
Felnőttként átéltem szép karácsonyokat, amikor kislányaim, majd később unokáim nagy örömmel vették birtokba a sok szép ajándékot, játékot, ruhaféléket. Olyan karácsony is szerepel emlékeimben, amikor a gyerekorvos velünk teázott a karácsonyfa alatt, mert kislányom magas lázzal, tüdőgyulladással feküdt. A jó doktorbácsi a hóviharban hívásunkra azonnal eljött, és bár nem volt bőbeszédű, akkor meglepően sokat mesélt magáról is, talán ekkor érezte, hogy gyerekekkel szép igazán a karácsony /neki nem született gyereke/.
Ma már - öregen és betegen - nem várom a karácsonyt. Kiábrándított már évek óta, hogy elveszett ennek a szép családi ünnepnek a melegsége, ajándékozási iparrá változott. Még inkább elszomorít, hogy az ajándék már nem meglepetés, mert megbeszéljük, ki mit szeretne - hogy hasznos legyen! - és az unokáimnak csak pénzt lehet adni, mert az igényüket, ízlésüket nem lehet ismerni. Nem sajnálom a pénzt, szívesen adok, amennyi telik, de elszomorít a hangulat, és persze keveset nem illik adni, sokra meg nem telik...
Készülni is kellene nagy lakomával, sütni-főzni, ahogy ez szokás, elvárható, de nincs erőm, igény sincs fogyasztókra: mi keveset fogyasztunk, én szigorú diétát tartok, gyerekeim, vendégeim - amikor jönnek -, már telítve vannak mindenféle finomsággal.
Hát ennyit a karácsonyi emlékek varázsáról.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Karácsony
· Kategória: Memoár
· Írta: Bandita
· Jóváhagyta: aron

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 294
Regisztrált: 0
Kereső robot: 17
Összes: 311

Page generated in 0.1771 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz