Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A hajléktalan idő

, 204 olvasás, boszorka , 6 hozzászólás

Abszurd

Élvezettel csámcsog
életemen a bölcs idő,
visszeres lábán rózsaszín
lakkbetétes cipő,

fejemre szájából
parányi percmorzsa bukik,
súlyos elemózsia ez,
lépésenként csuklik.

Haja vattacukor
ragacsos, kócos-napba fúlt,
foszlott kabátja silányul
szabott, divatjamúlt.

Talányos terhétől
nyög, arcán bárgyú áhítat,
jövő spongyájával rólam
pillanatot itat.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Abszurd
· Kategória: Vers
· Írta: boszorka
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 79
Regisztrált: 3
Kereső robot: 15
Összes: 97
Jelenlévők:
 · Aevie
 · CthulhuCult
 · Sutyi


Page generated in 0.0757 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz