Navigáció


RSS: összes ·




Mese: Zümike - A kis szökevény 1. rész

, 376 olvasás, Erzsimama , 3 hozzászólás

Gyerekeknek

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy akácosliget egy vadvirágos rét szélén. A ligetben kis házikó állt. Lakója, a méhész bácsi azon a szép, napsütéses tavaszi napon is a ház kertjében lévő méhkaptáraknál nézelődött, szorgoskodott.

A legújabb kaptárban világra jöttek a méhkirálynő gyermekei. A sok, apró bölcsőnél az egyik dolgozó dajka méhpempővel megetette, a másik harmatcseppel megitatta a kis méheket vadrózsasziromból, hogy erősek legyenek, nagyra nőjenek. A méhkatonák pedig vigyáztak, hogy illetéktelenek ne juthassanak be a kaptárba.

A méhész bácsi betekintett a kaptárba, és nagyon elcsodálkozott, hogy milyen sok méhecske jött a világra.
- Hű, de népes ez a család! - lelkendezett. - Lesz bőven méz, ha megnőnek, és szorgalmasan dolgozni fognak, ahogy a méhekhez illik!

A méhész bácsi nem szokott nevet adni a méheinek, de most az egyik kedves kis méhikét, a kis hercegnőt elnevezte Zümikének. Ő különbözött a többiektől. Narancssárga csík díszítette, a szempillái pedig csodálatosan szépek, hosszúak voltak. Szeretetre méltó, bájos méhikének ismerte meg mindenki. Mondogatták is, hogyha már most ilyen szép, milyen lesz majd, ha felnő?

De előbb óvodába, iskolába kellett járnia, akárcsak a többieknek, hogy kitanulja a méhek mesterségének minden csínját-bínját. A kis méheket beíratták a Zümm-zümm Óvodába.
Szorgalmasan repkedtek is minden nap, nem volt semmi panasz, jól viselkedtek. Csak Zümike volt a kelleténél kíváncsibb, pajkosabb. Mindent meg akart nézni, mindent tudni akart. De az óvodás kornak hamar vége lett. Búcsút vettek az óvónéniktől, és hazarepültek.

Ekkor történt, egy szép napon, hogy a Méhkirálynő kiadta a parancsot:
- Az idő sürget, azonnal lásson hozzá mindenki az akácvirágnektár behordásához, hogy legyen elegendő méz télire!

Nagy sürgés-forgás támadt, felbolydult a kaptár népe. Minden dolgozó méhike a lábán lévő kosárka mellé fogott még egy másikat is, és kirepült az akácos ligetbe. Közben hangosan énekelték kedvenc dalocskájukat:

"Méz, méz, méz,
teli kosár méz!
Kiürítjük a kosárkát,
s teleszedjük még! "

- Zümm-zümm-zümm! Ide Gyertek! Itt van ám sok virág! - hangzott a ligetből, miközben a kereső méhek tánccal is jelezték a nektárgyűjtés helyét a később érkezőknek.

Nem mindegyik méhike repült ki nektárt gyűjteni. Otthon maradt a királynő a csemetéivel, az őrökkel meg a dajkákkal. Így Zümike is a kaptárban maradt, de nem találta a helyét. Azon törte a fejét, hogyan mehetne ki ő is a ligetbe. Addig izgett-mozgott, míg magához vett egy tartalék kosárkát, majd odasettenkedett a kijárathoz. Egy óvatlan pillanatban sikerült is kisurrannia. Repült a többiek után, akik már javában gyűjtögették a virágport és a nektárt.

- Megjöttem! - lelkendezett Zümike.
- Szia! Hát te is eljöttél? Mi úgy tudjuk, hogy neked otthon kellene lenned!
- Én is szeretnék segíteni!

Senki nem merte visszaküldeni. Gondolták, úgyis sok a munka, elkél még egy szorgos segítség. Már félig volt Zümike kosárkája, amikor kezdett unalmassá válni a munka. Ráadásul melege volt, egészen elpilledt. Gondolta, lepihen egy kicsit az árnyékban, ahol el is szundított. Amikor felébredt, csend volt a ligetben. Egyedül maradt, mindenki hazament.

De nem volt annyira gyáva Zümike, hogy sokáig rémüldözzön!
- Végre egyedül vagyok, és felfedező útra indulhatok! - zümmögte örömében.
Szegény nem is sejtette, hogy mennyi veszély leselkedhet egy magányos ki méhikére. Őt ez nem izgatta. Biztonságba helyezte a kosárkáját, és boldogan felröppent.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gyerekeknek
· Kategória: Mese
· Írta: Erzsimama
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 202
Regisztrált: 1
Kereső robot: 32
Összes: 235
Jelenlévők:
 · Napfeny


Page generated in 0.1434 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz