Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A lámpaoltó

, 345 olvasás, Aevie , 8 hozzászólás

Halál

Kettő-húsz és három óra három között
más a lámpaoltó.
Nem villan zöldre jelző, csak szemem
míg csoszog, a folyosó
holdfénnyé alvad.

Lassan nyeli a falat
mákmorzsákká száradt hangyatetemek
zöldellnek a sarkokban
mérget köpő pókokkal ragadnak
az arcomba – mélyebbre bújok.

A termeket felgyújtja
(engem keres)
a holtakat kínkeresztté támasztja
agonizálva vall nekem
szerelmet, a két lét közti homályt
felsikálja
mennybéli tükröt mutat, és megkér;
vagy leöl.

Három óra négykor
a lámpaoltó
én vagyok.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: Aevie
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 306
Regisztrált: 0
Kereső robot: 25
Összes: 331

Page generated in 0.6345 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz