Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Temetői gondolatok

, 469 olvasás, vorosjudit , 2 hozzászólás

Halottak napja

Libbenő gyertyafény,
elcsendesült álmok...
Gondolat árja közt
szomorúan állok,
orvul megrohannak,
belém kapaszkodnak,
fekete gyászomra,
fájdalmakat szórnak.

Emlékek bilincse
fojtogatón szorít,
kedves halottamra
virágözönt borít.
Sóhajom bukdácsol
a lobbanó fényre,
kigördült könnyem hull
csokrom levelére.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halottak napja
· Kategória: Vers
· Írta: vorosjudit
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 111
Regisztrált: 1
Kereső robot: 21
Összes: 133
Jelenlévők:
 · legna


Page generated in 0.4564 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz