Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Utcai szolgálat / Állatok

, 443 olvasás, Aevie , 5 hozzászólás

Felnőtteknek

Állatok

Aztán Csabi megenyhült. Egy igaz barát mindent, minden körülmények között megbocsát. Vagy csak azért, mert egész este én fizettem a piákat, mármint másnap este. Bár a csajok is ilyen könnyen felejtenének! Egyszer elfelejtettem bezárni a kilépő ajtaját, amikor Timi még nálam lakott. Sosem bocsátott meg, tehettem bármit! Csak egy kulcsfordítást hagytam ki, egyetlen éjjelen, de ez örökre megpecsételte a kapcsolatunk reménytelenségét.
Csak annyi történt, hogy elaludtam az ágyban evés közben. Emlékszem, hogy eszemben volt, még zárnom kell, de nem bírtam abbahagyni a tejfölös-fokhagymásat, aztán a második zacskót sem, és talán a hatodik közben nyomott el az álom.
Timi éjszakás volt, és az egészből az lett, hogy reggel nem jött fel a lakásba, hanem kifeküdt az úttestre. És nekem akkor az jutott eszembe, hogy ha időben felkelek, kicserélhettem volna a lezuhant macskát egy élőre. De elaludtam. Elszúrtam. Sok mindent.
Andi egyszer azt találta ki, hogy milyen menő a fekete színű rúzs. Most képzeljétek el Andit… Ha én akkoriban százöt kiló körül voltam, akkor ő száztíz, csak húsz centivel alacsonyabb kiadásban. És minden ruháján volt csipke. Vagy gyöngy. Leginkább babarózsaszínben feszített. Andi olyan volt, mint a Szellemirtókban a főellenség, az a hatalmas Michelin – habcsókbaba. Féltem is tőle. Szóval a rúzs. Andi mint egy óriás, pihe-puha párna, hófehér bőrrel, világos hajjal, és babakék szemekkel… És akkor a feje közepén fekete rúzs? Mégis mit mondhattam volna neki, amikor rám vigyorgott? Jó, talán valóban erőt vehettem volna magamon, mert valami olyasmit sikerült szólnom, hogy így sokkal sárgábbak a fogai, ami nem feltétlenül baj!!!? Majd karácsonyra kap tőlem egy fogászati kupont – vagy valahogy így próbáltam menteni a menthetetlent. Mert az volt. Aznap este megmérgezte a macskámat - amit anno Timinek próbáltam kárpótlásul adni, de úgy itt hagyott azzal együtt, ahogy a cicák a saját kakijukat szokták –, erre én kibeleztem a plüss maciját. Hát igen. Sok mindent elszúrtam.
Ezt az utcai éjszakai projektet meg mindennél jobban. Okulva a múltból, inkább jó erősen összezártam az ajkaimat, amikor Csillag magyarázatot várt… Szóval arra, hogy miért hajítottam őt bele az éjszakai Dunába. És ennél még jobban az érdekelte, hogy miért nem ugrottam utána. Hm… Az a nagyon érdekes az alkoholos befolyásoltságban, hogy olyan tettek is merőben logikusnak tűnnek, amik józanul annyira nem. Abban biztos voltam, ha kimondom, ami kibukna belőlem válaszként, az merőben csökkentené nála az esélyeimet; ami ugye jól gondolom, hogy a nullánál is kevesebb, miután majdnem vízbe fojtottam. Hülyén elmosolyogtam magam, és hümmögve annyit nyökögtem, hogy kárpótolom következő este. A nullát nem növeltem ezzel, de legalább nem lett mínusz. És miután Csabival megittunk együtt fél liter pálinkát, az a csúcs-szuper állat ötletem támadt, hogy veszek a csajnak egy macskát. Jaj, nem! Nem, nem macskát, azt soha többé… Hanem valami cukibb kis szőrös állatkát. Szerencsére Csabi tök képben volt, hol lehetne beszerezni egy kölyök tarantulát.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Felnőtteknek
· Kategória: Próza
· Írta: Aevie
· Jóváhagyta: ÉvIda

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 314
Regisztrált: 0
Kereső robot: 25
Összes: 339
Jelenlévők:
 · gazzo


Page generated in 0.227 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz