Szóval, Huston, magányosan vagyogatok
A kráterszéli lerakaton.
A hírügynökség legfrissebbjeit jelentem.
Hülyének tetsző az arcom,
Ahogy a Földet vizslatom.
Nincs több pénz, se kulcs,
De a táska csuklómhoz láncolt.
A világ nem tudja,
Életében nem is fogja,
Mikor megfelelő a most
A megfelelő végekhez.
A pénzem visszakérhetem?
A nemlétező maszkom függelék
Egy családi válságon.
Elkelt a barátnőm,
Dédapám retusált festménye,
Apám rejtvényregényei.
Eladtam egy generációt, egy aranyéletet.
Breaking: Az igazság eladó.
A földi svindlerek képmása.
A celebek botránya törzsi totem,
Katasztrófák szimfóniája zeng,
Ahogy az új nemzedék nem tudja, mi tévő leend.
De túl a messzi kolóniákon,
Az összezagyvált évmilliók vérvonalán,
Tovább fürkészem elmém nyomatait,
Miképpen vándorol a fény.
S régebbről még sose hinném,
Mennyi kis kedvesség szorult belém.
(Szeged, 2018. szeptember 15.)