Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Játékszabály

, 434 olvasás, Vox_humana , 6 hozzászólás

Néhány szóban

      Kulcsod fordult a zárban,
      nyitottad rozsdás kapum.
      Pajkosan hívtál játszani,
      messzire dobva vértjeink,
      futottunk végtelen réteken át,
      forrásvizet ittunk egymás kezéből,
      táncoltunk hamvaszöld mohán.

      Pillanatba sűrített vággyal
      égtünk és olvadtunk
      az éj bársonyába,
      s gyönyörtől kifulladva,
      mezítelen hulltunk a fűre,
      bűneink terhe mellett
      ébredtünk új derűre -
      izzó nyarat várni,
      semmitől nem félni,
      rozsdabarna őszben
      már tavaszt remélni,
      "a játszótársam,
      mondd, akarsz-e lenni?"


      Nem kósza álom volt,
      régen megszerettelek,
      hangod most is hívogat.
      Nefelejcs szirmait
      szórtad elém
      és nem mondtad el
      a játékszabályokat.


      idézet: Kosztolányi Dezső.: Akarsz-e

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Néhány szóban
· Kategória: Vers
· Írta: Vox_humana
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 57
Regisztrált: 0
Kereső robot: 26
Összes: 83

Page generated in 0.0851 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz