Navigáció

RSS: összes ·

  1. Főoldal
    2. ›
  2. Irodalmi művek
    3. ›
  3. Prózavers
    4. ›
  4. Segélykiáltás
    5. ›
  5. A lótusz csókja

Prózavers: A lótusz csókja

, 209 olvasás, lyanoka , 9 hozzászólás

próza, vers, prózavers, verspróza, segélykiáltás,

Segélykiáltás

elalél magától
és újfent enni kér
a tiltott vágyától
de tagadja még

önnön irigye
s megfakult írisze
tekint a semmibe
csak ül megomolva
mindenre megorrolva
ahogy a lehetőségek köteléke füstté lesz
úgy szerez újabb üszköt heget
önkínzatása fegyvert vált
kapaszkodik: nincs hová
nincs tovább

ami még van
kidönti mint moslékot
a gyöngyöt
a göröngyöt
nem ugorja át
csak az álmok kapuját

a gondolat már akarna
de a tett még tétova
lépést sem tesz
máshova
máshogyan
repít messzire
a lótusz csókja

Kinyomtatom

Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?

Kapcsolódó linkek

· Témakör: Segélykiáltás
· Kategória: Prózavers
· Írta: lyanoka
· Jóváhagyta: ÉvIda

A szerző utolsó 30 műve:

Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 1
Kereső robot: 12
Összes: 19
Jelenlévők:
 · Pancelostatu
Page generated in 0.0388 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz