Navigáció


RSS: összes ·




Vers: lépésről-lépésre változó

, 180 olvasás, Lorien , 12 hozzászólás

Ezerszín

látod már lassanként ténfereg az este
az idő gúnyáját magára ölelte
álmatagon bólint jó reggelt a hajnal
rózsaszín fényével lágy színűt kavargat

majd

ködfüggönyt eresztett a nappal a tájra
estére eloszlott szürke grafikája
virágot sóhajtott tavasznak zenéje
szirmonként elveszett az éj sötétjébe

és másnap

az élet gondja mint komor hegynek orma
feledésbe merült érzések tangója
mert ki bánat kövét egymagában hordja
annak nehéz teher lelkének rondója

de lásd a

régen várt óhajtás és a csend hatalma
lelkednek ablakát fényesre sóhajtja
szitakötő rebben madarak dalolnak
annyi jel üzente tavasz van tavasz van

Kránitz Laura
2018. 04. 13.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Vers
· Írta: Lorien
· Jóváhagyta: ÉvIda


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 18
Regisztrált: 5
Kereső robot: 18
Összes: 41
Jelenlévők:
 · hegeanna
 · karolyszabo
 · Kavics
 · Rawelli
 · Tarpay


Page generated in 0.0562 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz