Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Az utolsó könnycsepp

, 433 olvasás, Menda , 6 hozzászólás

Megemlékezés

Születésnapodat ünnepeltük volna ma Apám,
de te már csak fentről tekintesz ránk,
fekhelyed üres, sétabotod árva,
szobádban vizes ruhák száradnak ma,
sírodon jácintok ringatóznak fázva,
halványan pislákol a gyertyák lángja,
fájó emlék lettél mára.

Nem várod többé már haza lányod,
nem biztat többé mosolygós szád:
"Jövő héten meggyógyulok, meglásd!"
Próbáltad fenntartani a látszatot,
mely sokáig valóban hatott,
hogy velünk maradsz még egy ideig,
de lelked sajnos, nemrég itt hagyott.

Utolsó könnycsepped pilládról
unokádért gördült kórházi ágyadon,
aztán másnap elmentél...
Ünnepelni a karácsonyt
elköltöztél az égi birodalomba,
hogy bebocsátást nyerj
Isten országába.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Megemlékezés
· Kategória: Vers
· Írta: Menda
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 190
Regisztrált: 0
Kereső robot: 32
Összes: 222

Page generated in 0.1396 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz