Süt a nap a réten,
nyílik a sok virág,
vízcsepp tükörben
ámulja-bámulja
a pillangó magát.
Én lennék?
Hát ez meg hogy
lehet?
Az ősszel még hernyó
voltam, bebábozódtam
átaludtam a hideg telet
csoda szép lett a szemem,
szárnyam is nőtt
mint a selyem.
Biztos én vagyok ez,
mi történhetett?
Nem csúszok mászok mint azelőtt,
repülve szelídítem a szelet.