Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Apám Királylánya

, 312 olvasás, starics ibolya , 0 hozzászólás

Sajgó lélek

Keserű ébredés,
becsaptak az álmok,
a rövidszoknyás
kicsi lányka nem is
királylány volt.
Nem jött el a herceg
hófehér paripán,
azt ígérted papa
lesz üvegpalotám.
Selyem ruhába járok,
s ezüst cipőben,
te leszel a király,
a csengő erdőben.
Felnőttem,
nem vagyok gyermek.
Üvegpalotából,
égikirályság lett.
Nem ülsz az ágyam
szélén, nem mondasz
mesét már,
csak a szél dúdolja,
szegény árva királylány.
Becsaptak az álmok,
az egész királyság
csak egy délibáb volt.
Nem kell már a mese,
elkísér az égből,
apám óvó szeme.
Üzen csillagfénnyel,
lágy szellővel
simogatja hajam,
ha gyötör kétség bánat,
a hangját hallom:
Gyere kis királylány
meséld el apának!
,

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: starics ibolya
· Jóváhagyta: Uccika


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 312
Regisztrált: 2
Kereső robot: 19
Összes: 333
Jelenlévők:
 · PiaNista
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.2046 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz