Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szinonimák fokozása

, 277 olvasás, Lorien , 10 hozzászólás

Hiányzol

Már csak az emléked
szeretem.
A valóságod múltját,
a gondolatod súlyát,
vonzásod,
mely messziről is átitat.

Hiányok uralnak…

Lépéseid,
ha felém közelítenek,
az már szerelemtudat,
mi éltet.
Folytonosan,
minden hozzád írott szóban,
ott egy ’á’ hang:
a vágy, a lágy, a mámor.
Vers és mégis zene,
mely átfog.

Hozzád nőttek az éveim
a mindennapok semmije.

Elvakít a fénytelenség.
Vonzódnék- légüres a tér…


Megjegyzés: 2015. 12. 10

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Hiányzol
· Kategória: Vers
· Írta: Lorien
· Jóváhagyta: Uccika


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 3
Kereső robot: 13
Összes: 28
Jelenlévők:
 · Aevie
 · gszabo
 · nagyvendel


Page generated in 0.036 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz