Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Hajnal hat

, 313 olvasás, Aevie , 14 hozzászólás

Szerelem

Még csak reggel volt. Hajnal hat. A színek épp csak feltámadtak a minden éji kis halálukból; összekarolva segítették egymás hátára a kereszteket.
Hatalmasat szusszantál. Lebbent a hajad, ahogy követte szád méltatóan hanyag mozgását, és szempilláimat kirázta a hideged. Szép volt a szemed a napkelte sokat ígérő vörös fényében. Úgy nyögtem fel a valóság nyilaitól, ahogy a színek nyújtották végeiket halántékod bőrén.
Még csak reggel volt. Hajnal hat, de már sokan belehaltak a pillantásodba. Reszketve zubogott közénk a fény, mely a színek nyakhajlatából párolgott elő. Már majdnem megszólaltál, de még mélyebb hang feszült a torkomnak. Minden sejtem izzadt a színek pislákolásától, és markoltam a még el nem telő másodperceket…
Arcodon halkan végigfut a tegnapi film. A kockák mint ókori parázna szoborpózok, csupán a lepedő lebbent elkendőzve belső forrásunk hevét. Holdfény-simán húzod mosolyra ajkad, szemed most még szebb, de az éjjelit nem érheti utol. Ajkam cserepeit torkom lángja szárítja: az érzés, hogy mindjárt beszélni kezdesz.
De még visszavonul a valóság, ahogy a színek lazán fellélegeznek köztünk. Érintésekre vár a Nap. A fény izzást szeretne, de vége. Ami történt, azt a Hold tartja titokban.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Próza
· Írta: Aevie
· Jóváhagyta: ÉvIda

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 9
Regisztrált: 3
Kereső robot: 4
Összes: 16
Jelenlévők:
 · Kiss Teleki Rita
 · PiaNista
 · Securus


Page generated in 0.0495 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz