Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Hajnal kloákájában

, 315 olvasás, northman , 3 hozzászólás

Abszurd

A későn ébredők szemhéjában
ott vitorlázol el
kékesfehér fények
talán gomolyfelhők
némi füst és gyenge zápor.

Tegnap este
meztelenséged takarók közé
hajítottad szavakat
facsartál volna ki
némaságoddal hagyj.

Tudod elindulnék
valami rongyosra tépett
blues-al a fülben
egy utolsó 'féldeci
rossz ízével a torokban.

A mindegy már csak távol
érzéssel a szívben
szürke mérföldek a talp alatt
gyűlölve azt a qurva naplementét
hajnal kloákájában fürdeni.

Az idő csúszik le a torkomon
vagy a hely fordul ki
sajgó bokáim alól
elmúló dolgok utáni
éhségem csillapíthatatlan.

Őszülő borostámon botlik el
a holdfény míg alszom
talán mérget csepegtet
talán megóvna önmagamtól
igen folyton ez a vége: Talán?


Megjegyzés: 2018. 02. 20.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Abszurd
· Kategória: Vers
· Írta: northman
· Jóváhagyta: Uccika


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 150
Regisztrált: 1
Kereső robot: 18
Összes: 169
Jelenlévők:
 · gazzo
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1084 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz