Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: Köszöntő

2018-01-19 09:00:05, 240 olvasás, eszgyé , 2 hozzászólás

vers, versek, névnap,

Ha utolsó perc is, hogyha halott sóhaj,
bár mindennek vége – neved napja van,
talán csak én ünnepellek néma szóval
egyedül nélküled, szerelmem hangtalan.

Emlékek hintajára kelve visszaszállok
múlt időnkbe, hol varázslat volt az óra,
körülvesznek álmok, s buja vadvirágok,
s tudom, nem válhat mindez újra valóra.

Hisz való volt egyszer: könnyes szív-roham:
úgy szerettünk, hogy belehaltunk egészen,
elnyugodtam melleden kimerült-boldogan,
versben egybeforrva új holnapra készen.

Játszottunk szavakkal, csókkal égtek szádon,
mélyig felperzseltél megemésztő tűzzel,
lélektől lélekig lázas szemsugáron,
barna tincsed simítva nevedet betűztem.

Talán csak én ünnepellek néma szóval,
egyedül nélküled, szerelmem hangtalan.
Ha utolsó perc is, hogyha halott sóhaj,
bár mindennek vége – neved napja van.

Megjegyzés: 2018. január 18.

Kinyomtatom