álmomban sokszor múltidőben andalgok:
nulla vagyok, durva, dologtalan, elmosódott.
olyan emberekkel lógok, akiket rég el
kellett volna felejtenem. a késdobálóban
sarokasztalnál ülök, elhangolt zongora szól.
marlboro füstjébe csomagolom a dumám.
ötven forintossal, fej vagy írás alapon jósolok,
"fejre tedd amit szeretnél, írásra amit nem".
puritánba nyomom, minden felelősséget
távol tartok tőlem, azokban az ósdi időkben,
amik elmúltak és csak az álmaimban jönnek
újra elő.
Megjegyzés: 2017. 11. 25.