Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Varjúdal

, 322 olvasás, etele , 23 hozzászólás

Somolygó

Varjúk szállnak fönn az égen,
Dalt kárognak, nem is szépen.
Mint egy bánatos „hadsereg”,
Mind, olyan búsan kesereg,

Károgás a szenvedélyük.
Hallatszik égi zenéjük.
Érdekes és szemtelen faj,
Ősszel, Télen, „tőlük van zaj”.

Kieszik a vetéseket,
Feldúlnak, szántóföldeket.
Káros, bántó cselekvésük,
Ezért aztán, nem szeretjük.

De ne gúnyoljuk ki őket,
Olyan „büszkék”, megsértődnek.
A varjúkból elég mára,
Talán senki nem imádja.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Somolygó
· Kategória: Vers
· Írta: etele
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 9
Regisztrált: 0
Kereső robot: 7
Összes: 16

Page generated in 0.0342 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz