Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Forduló

, 304 olvasás, Aevie , 19 hozzászólás

Magány

Elnémultan tűröm
s csak úgy reszketek
ahogy a hold
tó tükrén; ha a pirkadat
szépia szeme szép fényét
tépné -
szelíden bámulom.

Ahogy fordulnak
a csillagok
világok bőre eggyé heged
mint tótükör két felén
véget nem érő éj.

És pillangója nyáron
tükörképét szereti párnak
úgy hinti holdporát
tév-hitt jegy-ajándéknak
(nem tudja, hogy egyedül van.)

Én némán tűröm
hogy csillagokban vagyok megírva;
és mint metronóm, a lépéseket
szelíden számolom:
la septime estampie royale
- ahogy elfordulnak a világok
sebekre hasad »ki szeret
fullad a pille ált-fénylő magába
de a tükör áll
(téged behív a való)
ahogy elválnak fordulók
úgy válunk el mi is.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Magány
· Kategória: Vers
· Írta: Aevie
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 22
Regisztrált: 3
Kereső robot: 10
Összes: 35
Jelenlévők:
 · arttur
 · boszorka
 · varadinagypal


Page generated in 0.0251 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz