Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Ma semmi sem történt velem 2.

, 60 olvasás, Aevie , 17 hozzászólás

Spirituális

„Rémségek kicsiny boltja” - pillantok hatalmasat a csigalépcsővel átellenben magasodó üvegajtó kacska matrica-betűire. Meghűl bennem a vér, és bele is szédülök a szavak értelmezésébe, hiszen egyből a horrorfilm jut eszembe róla. Még azelőtt odanyomom orrom az üveghez, hogy eldönteném, egyáltalán jó ötlet-e odamennem. Egyáltalán. De így közelről már mást olvasok: „Régiségek kicsiny boltja” Ja! Ja, jó hogy! Elvigyorodok önmagam nyámnyilaságán, kicsit szidom magamban a főnököt: sikerült úgy beijesztenie, hogy én már egyből valami kegyetlen horror-thriller-terrorba képzelem magam. Ám amint megnyugodnék, a szemem elé két hatalmas takonyzöld-szín írisz ugrik, kibuggyanó szaruhártya erekkel a vöröslő szemfehérjét átszelve.
Horror-néni! - ugrok hátra, mire higgadt mozdulatokkal rám nyitja az üvegajtót. Így egy méterről már valaki nagyon kedves középkorú hölgynek mutatja magát. Szőke félhosszú haja ápoltan csillog sima vonású arcát keretezve. Sóskazöld kardigánját maga elé szorítja, ahogy felém lép. És mosolyog, megnyugtatóan, őszintén.
Hangja mély, de halkan tiszta, ahogy behív az üzletbe. Néhány szóval, mondattal kedvesen üdvözöl, de figyelni sem bírok, annyira lenyűgöz a bolt zsúfolt otthonos varázsa. Apró világokat rendeztek be egymáshoz szinte érintésig közel, mint csüntnyi színpadok sorakoztak a magas belterület alatt. Az elsőhöz rohanok, egy méternyi széles, ölelnivaló plüssmaci színpad. Picik és még kisebb babák csendéletbe rendezve egy tündérien bájos kis mackókkal teli nappaliban. Ám a szemem sarkát már más csábítja, az egész üzlet egy látvány-csoda! Fogalmam sincs, mennyi idő is telik el, rendre csak ámulok és bámulok egyre beljebb keveredve a sok kis néma életképen merengve. Már épp felkapnám a fejem egy mélyről jövő, borzalmas sóhajjal karöltve – miszerint már biztos mennem kellene az értekezletre, sőt a legbiztosabb, hogy már el is késtem, amikor az eladóhölgy tekintetében látom tükröződni a következő színpadot.
Csupán egy pillanatig tart, de lepörög előttem az életem. Újra a nőre rezzen a tekintetem, aki mindent-tudóan mosolyodik el. Kérdez valamit, de nem értem, és vissza kell kérdeznem, mire ő fájdalmasan rántja meg az ajkait. Nem ismétli meg. Én meg nem merek újra a játék-terepasztalra nézni. Láttam eleget a valóságban, az emlékeimben, a fotókon mindazt, amit berendezett számomra ott, előttem, az üzlet legszélesebb, legzegzugosabb színpadján.
„Elkések! ” - mondanám, de nem jön hang a torkomon. A nyakamhoz kapok, beszélnék, kérdeznék, de néma nyelvcsattogáson kívül más nem hallatszik a szám felől. Kezdek pánikba esni, miközben a zöld ruhás nő talán még nyugodtabb, még együttérzőbb arcot vág. Kérdeznék, de csak tátogok, mint egy sült hal, aztán rádöbbenek: ki kell jutnom innen. Ugrok, és sietni kezdek a kijárat felé. Azonban néhány asztalnyi játékélet után kezd kirajzolódni előttem a többi vásárló, akiket ki kell kerülnöm. Egyre többen andalognak nézelődve, majd inkább csak egymással társalognak, aztán veszekednek. Valakik elfutnak mellettem, az egyikük bokán rúg… És muszáj vagyok megállni, mert már rég nem is látom a játékszínpadokat, akkora a tömeg. Lábujjhegyezve próbálnék kiigazodni az egyre jobban zúgolódó tömegben, de mindenki magasabb nálam, és hangosabb, céltudatosabb, mintha egyedül én nem tudnám azt, hogy már nincsenek játékszínpadok; én zsugorodtam valahogy bele a megrendezett, berendezett életképbe. A kilátástalanság rettenetének tudatosulásával az ég felé sikoltanám halálfélelmem, ám nincs semmiféle ég… Csupán a takonyzöld íriszek magasodnak fölöttem iker napként, a száj orkánként zúzza hozzám megismételve a korábbi kérdést: hogy fogsz ebből meggyógyulni?


folyt. köv.



Megjegyzés: zsoloo-nak ajánlva sok szeretettel.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Spirituális
· Kategória: Próza
· Írta: Aevie
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 34
Regisztrált: 5
Kereső robot: 64
Összes: 103
Jelenlévők:
 · Aevie
 · hazugsagok
 · mermaid
 · Sutyi
 · Szati


Page generated in 0.0887 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz