Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Csak a csend…

, 53 olvasás, Pacsirta , 10 hozzászólás

Természet

Sivár, kopár a táj,
a Föld lelke is beleremeg,
nincs egy árva madár,
a csupasz fák is csak díszletek.
Elmúlt tavasz és nyár,
ez már nem is ősz, de tél-elő,
nincsen pacsirtadal,
kietlen puszta a legelő.
Csak a csend sikoltoz,
harsog, ordít, rikácsol, üvölt,
… míg igazak álmát alussza
mély magányában a Föld...

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: Pacsirta
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 40
Regisztrált: 6
Kereső robot: 46
Összes: 92
Jelenlévők:
 · Aevie
 · ÉvIda
 · mermaid
 · Samu Katalin
 · Sutyi
 · Uccika


Page generated in 0.0613 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz