Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Lebegek

, 360 olvasás, kyklopsz , 0 hozzászólás

Gondolat

Állni csak, lelkem halkan kitárni,
majd beengedni az energiát.
Most beszippantom, jöjjön bár bármi,
éppen megélni szívem jobbikát.

Fülembe jutva agyamon végig
rezdül át testemen a katarzis,
sóhajom felhallatszik az égig,
most béke van és fülel a hang is.

Kielégülés taván lebegek,
nem kérek most semmi más egyebet!

Egy fűszálon lebeg a harmatcsepp,
óhaja se nem több, se kevesebb,
mint hogy ragyogó szivárvány legyen
a Nap által érlelt sóhaj-hegyen.

Én is ily parány szeretnék lenni,
a mindenségben vígan lebegni,
egyként is vígan élni mind között,
ahová a boldogság költözött.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: kyklopsz
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 311
Regisztrált: 0
Kereső robot: 21
Összes: 332

Page generated in 0.2009 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz