Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kajla mese

, 321 olvasás, bArthAKata , 7 hozzászólás

Gyerekeknek

Volt egyszer egy kicsi "Vuff",
csöppet kajla, nagyon csúf.
Csúszott, mászott szegényke,
mert földre lába nem ért le.

Hasán billegett, ha ment,
nyállal mindent össze kent,
ruhát, falat, papucsot,
s ha orrára bukott,
a szőnyeget megrágta.
Szedte-vette kutyája.

Megszerettük mégis nagyon,
mert tudott menni a falon.
Mondom, fura kutya volt,
sosem állt meg, csak loholt:

körbe-körbe, föl és le,
jobbra-balra, keresztbe.
Lerajzolom, ide nézz!
Kell neki has, láb és kéz.
Keze is volt. Nem mondtam?
Elfért a két markomban.

Kajla füle volt, három!
Túl ért minden határon.
Hogyha futott, lebegett,
elérte a kék eget.

Néha almát is szedett!
Ha te mindezt elhiszed,
neked adom, a tied!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gyerekeknek
· Kategória: Vers
· Írta: bArthAKata
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 15
Regisztrált: 7
Kereső robot: 16
Összes: 38
Jelenlévők:
 · arttur
 · Divima
 · hegeanna
 · Ifjabb_Tok
 · Kavics
 · Öreg
 · PiaNista


Page generated in 0.0416 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz