Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Te meg én

, 29 olvasás, mermaid , 4 hozzászólás

Szerelem

Hajnallá álmodlak minden éjjelen,
rezzenő valódra rácsukom szemem,
csendedből iszom az éjfél sóhaját
- rám borul, betakar mint óvó nagykabát.

Szemedben gyűjtöd nekem a tündefényt,
tenyereden tartod a szép "együtt- reményt",
szívedben dübörög a legszebb vallomás,
fülem odahajtom - nem érti senki más!


Megjegyzés: 2011.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: mermaid
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 22
Regisztrált: 3
Kereső robot: 53
Összes: 78
Jelenlévők:
 · bbbbb
 · Szati
 · Tóth János Janus


Page generated in 0.0397 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz