Navigáció


RSS: összes ·




Házi pályázat/ próza, novella: Szabadság/ Szabadság

, 193 olvasás, Samu Katalin , 14 hozzászólás

Paródia

Péter és Pál egyetemista koruk óta jó barátok. Péter újságíró és három óvodás korú gyermek édesapja. Pál friss házas és felesége éppen babát vár. Ezért amikor Péterrel találkozik, nagyon felvidul, alig várja, hogy megossza vele a nagy hírt.

-Szia, Péter! - köszönti szívélyesen őt, miközben arcán szelíd mosoly jelenik meg.
Péter viszont elég gondterhelt képet vág. Pál ezért meg is kérdezi tőle: - Hogy megy a munka barátom?
Péter nagyot sóhajt, majd így szól:
- Drága barátom! Ne is kérdezd! A főnököm most sózott rám egy cikket a szabadságról. Azt sem tudom, hogy kezdjek neki. – fejét az arcába temeti.
Pál bíztatja Pétert:
- Írjál valamit az 1848- as Szabadságharcról. Ugyan, ez neked nem lehet kihívás. Akinek ilyen szép kis megértő felesége van, még biztosan sokra viszi. – hízeleg Pál.
- Szép bizony! - helyesel Péter. Pál elégedetten mosolyog. - Dehogy megértő??? Egy nő sem megértő, pláne ha feleségül veszed. - Pál arcáról lefagy a vigyor. Péter folytatja. - Tegnap is csak kicsit nézni akartam a focimeccset. Erre azt mondta, hogy én egész nap nem segítek neki, minden az ő nyakába szakad. Pedig reggel én viszem a gyerekeket óvodába, mert későn ér haza Őfelsége és fáradt. Miben fáradt el? Nem én tehetek róla, hogy 12 órába dolgozik.
Pál nagyot nyel, majd új ötlete támad, hogy vezesse fel, hogy hamarosan apa lesz.
- Jó, jó, de a gyerekek csupa örömöt hoznak a házba, nem? Olyan édesek.
- Persze, azt örömöt- helyesel ismét Péter, Pál pedig elégedett. – Na, meg persze egereket, pókokat, gilisztákat, bogarakat, amiket gondosan elrejtenek aztán a párna alatt, az ebédlőbe a tányéron vagy az ingem zsebében.
Pál arcára kiül a rémület, de aztán megnyugszik.
- Jaj, barátom, hát a fiúk már csak ilyenek. A kislányod biztos egésznap a babáival játszik.
Péter hevesen bólogat:
- A fiúk ilyenek, igaz. - látja be Péter, Pál pedig ismét boldog. - De hát; pont fordítva! Ezt a kislányom műveli, a fiúk meg egésznap babákkal játszanak. Az egyik annyira élvezi az anyuka szerepét, hogy mindig körömcipőbe jár, szoknyákat hord, és kifesti magát. Az anyja meg ráhagyja, hogy had találja meg önmagát. Más szóval nem baj, ha… - Péter nagyot nyel, valószínűleg nem túl szépen akarta kifejezni magát. – ha… langyosodik, csak forró ne legyen!
Pál egyre komorabb ábrázattal hallgatja. Már csak félénken kérdezi meg.
- És a másik fiú? Ő azért ugye férfiasabb?
Péter szeme felcsillan:
- Persze, ő ízig-vérig az! – boldogan rávágja. - Fúr, farag kalapál, veri az anyját, focimeccset néz. . .
Pál hirtelen közbeszól:
Bocsánat, mit mondtál a focimeccs nézés előtt? - megdöbbenten kérdez rá.
_ Ja; hogy veri az anyját. Annyira beleéli magát a férj szerepébe. Asszonykám sokszor nem főz valami jól, ezért ha nem tetszik az ebéd ad neki egy pofont.
Pál teljesen felháborodik:
_ Jézusom! De ugye ezt te sem hagyod annyiban? - Péter legyint egyet.
_Áh, sokat nem ér, de persze én is oda csapok neki; - mély levegőt vesz. - ha nem tetszik az ebéd.
Pál úgy érzi, ezt a beszélgetést most kell abbahagyni.
- Barátom ne haragudj, mennem kell! - mentegetőzött. - Majd legközelebb beszélgethetünk egy sör mellett.
Péter hevesen tiltakozik:
- Jaj, az nem lehet, mert megharagszik az AA.
Pál már teljesen megrémül:
- Istenem, csak nem? Ilyen sokat iszol? - kérdezi együtt érzően.
- Hát A bor meg A pálinka; lecsúszik néha.
- Értem- vágja rá Pál, lassan már szóhoz sem jut. Sajnálja, de úgy érzi, barátjának mégsem mondja el a nagy hírt.
Péter ekkor megkérdezi:
- De veled mi újság barátom? - Pál hebegni-, habogni kezd:
- Hát tudod, a munka, meg a munka, karrier. Más nem is érdekel. - Pál eltereli a szót, majd elköszön - Isten veled barátom!
- Isten veled!
Péter egyedül marad a kávézóban. A szabadságról szóló cikkre koncentrál, de hiába, semmi ötlete. Ekkor SMS érkezik. Péter elolvassa:
" Drága Péter! Elmegyek két hétre a szüleimhez. A gyerekeket viszem magammal, ne keress minket, elegem van ebből a sok veszekedésből! Gondolkodj el, hogyan legyen tovább!
Péter rezzenéstelen arccal nézi, amit felesége írt. Majd egyre jobb kedvre derül, fütyörészik. Végül örömében az asztalra csap:
- Ez az! Megvan! Szabadság!

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Paródia
· Kategória: Házi pályázat/ próza, novella
· Írta: Samu Katalin
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 46
Regisztrált: 12
Kereső robot: 59
Összes: 117
Jelenlévők:
 · BFanni
 · gazzo
 · Horváth István
 · Kankalin
 · lyanoka
 · PiaNista
 · Sutyi
 · Szati
 · Tarpay
 · vihar
 · zsoloo
 · Zsolti


Page generated in 0.0651 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz