RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2017-09-15 12:00:03, 342 olvasás, northman , 2 hozzászólás
Rövidre font sínpárok haladnak iszap és halszagú szürke kis kikötők felé. Szavakat keresek riadtan próbálom félkész, félholt a fenébe félhold. Ott lóg a sötétkékben neked földközel nekem az égbolt néha ringatózik hidd el. Tudod vannak ezek az íztelen órák sosem lesz keserű sosem lesz édes. Kikapcsolt tévék képernyőjén bekopog aztán aprót hagy az asztalon a bánat. Mentol lehelet árnyjáték estek párnákon puha takarókon karcos. Ölelés halmazokban felhabzó vágy szénsavas szeretkezéseink függönybe hajló csend. Kitárják a várost mert reggel van kávé illatban álom maradékok. Megjegyzés: 2017. 09. 14.
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς