Navigáció


RSS: összes ·




Vers: É(j)neked

, 102 olvasás, mermaid , 4 hozzászólás

Hiányzol

Csillagsuttogások töltik meg az éjperceket.
Bujdokol a hold - most nem nevet - sovány.
Lassanként elfogy talán. Az ég sötét, hideg.
Alatta az őszi kertben álom remeg. Minek
kell még ébren ülnöm itt, hallgatva a semmi
neszeit? Szemem ég, könnyem elfogyott.
Levelek közt szél ujja motoz. Eső csepeg.
Szívem még dobog. Hallod? Tőled, érted, neked...


Megjegyzés: 2017 szeptember 12.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Hiányzol
· Kategória: Vers
· Írta: mermaid
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 251
Regisztrált: 2
Kereső robot: 33
Összes: 286
Jelenlévők:
 · arttur
 · oprae


Page generated in 0.5706 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz