Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Nyáresti történet

, 330 olvasás, barnaby , 4 hozzászólás

Ezek vagyunk

A lombon át, gyér lámpafény,
a szűk sikátorok rejtekén 
Téged vártunk a hold meg én.
Szólt halk zene, tán mandolin.
És egy víg kedejű angol int,
egy kávézóba invitál.
Ott akar gint inni tán?
Sorry, mondom vár egy hölgy,
szilárd vagyok mint a tölgy,
Megacélozom jellemem.
Végre jön Ő, csupa sejtelem,
 minden kellem, és méla báj,
 hozzám suttog; Béla várj,
 egy percet adj csak még nekem!
A sminken szárad, hogy kész legyen,
 feltöltöttem a készletem...
Tudom a slampost nézni rút,
Felraktam hát némi rúzst a számra.
Elhanyagolható lesz a  számla,  
nem sokat emel a "költségen".
Holnaptól élek majd zöldségen,
és meglásd milyen fitt leszek!
Olyan, mint aki ingyen fitneszez.
Biciklimre ha mindíg ráülök,
fiatalodok, és nem vénülök.
Télen vár a szobakerékpár
Ha rám is szólsz, néha, hogy
"Jól van, elég már"! Én annál
erősebben sportolok.
Lecsillapodnak a hormonok
Éjszaka csendesen horkolok...
S míg átfut fejemben  e gondolat
Nem kerülhetem el a sorsomat
Szembe jött velem a kedvesem.
Csodás dolog a kerékpár
Edzett is tőle a derék, bár
nyárestén sétálni csak vele...
Elmondani azt nem lehet,
mennyire jó, és élvezem.
Ám de most már nagyon éhezem,
és vár minket a parton az étterem.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: barnaby
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 64
Regisztrált: 2
Kereső robot: 17
Összes: 83
Jelenlévők:
 · PiaNista
 · Sutyi


Page generated in 0.0736 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz