Navigáció


RSS: összes ·




Slam költészet: szabadság - álarc

, 146 olvasás, Aevie , 10 hozzászólás

Sajgó lélek

Rendes kurva pénzért kúr
más drogért
míg hull a hó...

Halkan pihegett alattam
hűs piheágy habpaplan
csókolt gyengéden
mellem felett
szívem alatt az
istentől való megszabadulás.

Édes volt
pörkölt nyershús szaggal
- anyám embereket főzött -
rendes kislány addig nem áll fel…
és éhes volt.

Ültem ott
a poshadt vacsoraasztal
karácsonyi fényébe roskadva
de örültem, mert úgy kellett
gyomrom önmagát bontotta
galandféreg-masnik bogjából.

Anyámtól való megszabadulás
hányadék-sarat felszelő éhező kánaán.

A hóval fagyó láp partján
aztán meglelt a szabadság
- vérré nyaltam érte a jeget
elemésztve minden kristályát
tótükörré olvadt ott tisztán
s benne szembenéztem vele(m):
anyámmal
aki akkor mint mételykirálynő
levedlette fenséges álarcát
a kék vér hűlt ahogy bámult rám
s a hidegvérben úszó ékkő
isten mélye-láthatatlan szeme volt.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Slam költészet
· Írta: Aevie
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 90
Regisztrált: 0
Kereső robot: 18
Összes: 108

Page generated in 0.0802 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz