RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2017-08-24 16:35:01, 364 olvasás, gyemant , 5 hozzászólás
Mint szelem az élet keserves útját gyalog, színtelen évek halmazán át, egyre jobban érzem, Enyém a táj, a dombok a fák, e picinyke föld, s a csillagok sötéte fölött a halványan kéklő álmodott kényelem, Míg tudom elmegyek, apró kis csillogó éjjeli pontok, porszemként valahol én is hozzátok tartozok.
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς