Navigáció


RSS: összes ·




Házi pályázat/ vers: Szabadság/ Szabadság

, 305 olvasás, deb , 7 hozzászólás

Elmélkedés

Szabadság;
denevértánc
csukott ablakon.

Jobbra, balra,
akár egyenest,
irányba állhatok,
ne legyek rest.
Jót, rosszat, de bármit
teszek holnap,
keretek mindenütt
kitartón maradnak.
Szabadság nincs,
csak hiszem
magam
szabadnak.

Néhány szó
fogoly maradt.
Holnap, vagy a múlt
szedi a vámot,
Rabszavak ráznak rácsot,
kijutni akarnak.
A szavak mélyen lezárva.
S a gondolat,
mi markában
szorít szavakat,
mint terhes nő,
vajúdva vetéli el azt.

Tettek, mik maradtak
magnak,
szabadba vágynak.
Napra.
De bent hagyattak,
sötét, bezárt
agykamrába,
már nem mozognak.
Kihúzták az időt alóluk,
nincs már, vagy
nem is volt motorjuk.

A munka már robot
muszájhajó,
mi kopott,
tán lékből szivárgó
sártól halott,
és húzza, csak
húzza egyre alá,
árbóc, vitorla, meg
fedélzet sarát
és nem menekülhetek,
mert kívülre soha
nem kerülhetek.
Határozott ideig,
vagy halálig,
utolsó munka napjáig
A láthatatlan rács
körülöttem kereng.

Tükrömben halott
arcok képe
örökidőkre eltemetve
Hiába várom,
többé sose látom
harminc, húsz,
tíz éve volt
s már csak bent
van valahol,
talán a lélek mélye az,
mi nem változik,
és marad ez egy,
mi örökre szabad.

Szabadság, ha
kényszer többé
nem lehetne.
Lakatlan lakásokban
már nem az egér enne
hajléktalan embert,
ember ki nem verne.
A törvény védene
minden nincstelent
kit az élet mégis
partvonalra vert.
Erkölcs visszatérne,
és a tisztelet
járna annak újra,
ki arra érdemes.
Értékrendszer csúcsa:
minden életek
hit, haza és család,
hű becsületek.

Szabadság nincs
bár bezárva nem vagyok
bármit bármikor
megpályázhatok…
marionett bábuvá
szocializáltak.
A zsinórok,
szálhúzás,
most is oly
ziláltak.
Alulfizettek,
hogy elszegényedjek
s ha káromló szavak
vulkánként kitörnek
Nem vagyok szabad,
csak hiszem
magam
szabadnak.

Elmehetsz.
Mondja mindenki,
bár lóvét
nem ad rá senki
és tomboló semmi vár,
mint az ár
mi házakat,
hitet mos alá,
mint az őszi
színvilág,
pazar halál,
haldokló magány,
hatalmas semmi,
a saját poklom
tornácán lenni
bárhová is kapar
majd maga alá
a dermesztőn
illanó fess idő.

Szabadság;
denevértánc
csukott ablakon

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Házi pályázat/ vers
· Írta: deb
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 22
Regisztrált: 1
Kereső robot: 52
Összes: 75
Jelenlévők:
 · Szati


Page generated in 0.0397 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz