Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Cseppek a Tiszából

, 19 olvasás, mermaid , 2 hozzászólás

Pillanatkép

Szépséges ifjú nyarak!
Szeged, mindig úgy vártalak!
Mikor nagymamám kitárt karja
beleölelt a boldog napokba.

Két fiú volt a kíséretem:
unokatesóim. Beismerem
huncutok voltunk, sokat nevettünk
ezernyi kis felhő úszott felettünk

a kéklő égen (bele a nyárba)
a nap felettük íves útját járva
hintette ránk csodák ígéretét
-innen is tudtuk: az élet szép!

A napok célja nem volt más,
csak folyóparti kóborlás,
rosszcsont srácokkal szertelen:
örök mosolycsepp szívemen.

Hogyha meguntuk már a tekergést
Partfürdő adta az újabb nevetést:
strandmedence, vagy a Szőke Tisza
fogadott lágyan karjaiba.

A gyerekkori fénycsepp-nyarak
már múlt ködébe hullanak,
de némelykor álmomban éppen
a Tiszáig száll a szívem.



Megjegyzés: A régi-régi gyermekkori szegedi nyarak emlékére.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Pillanatkép
· Kategória: Vers
· Írta: mermaid
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 50
Regisztrált: 5
Kereső robot: 89
Összes: 144
Jelenlévők:
 · Aimee
 · evinternet
 · Jade_Sarkany
 · Moncsika
 · Syringa
 · Tollas
 · Tóth János Janus


Page generated in 0.0741 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz