Törvénytelen múltam.
Gőzöl a második iksz.
Láztalan zavarba zuhantat
A kicsi kincs.
Nem értem,
Miképpen gördülékeny
Lángokban koreografált
A forrón ostorozott, szűz
Líravirág.
Gomolygó szinopsziszűr
Vagyok már csupán.
Felrobbant szénizzó
Sötétíti szobám.
A lepedőn el-elcsöppen
Valami nagyon keserű.
Amióta elmentél,
Utánad mentem.
A pulzusszám sziporkás -
Ágyasodban élvezet, anyámból sült kalács.
Habart, szőke babaalkat emlék
Érzéki társat keres.
Lehet, ez a végén
Fátylas zserbó.
Omlik majd,
Ahogy Te, -
Ne gondold, nincs
Fogalmam rólad -
Teszel tévedve
Veszettnek.
Omlik majd a gleccser,
Az olvadó jéghegy-egó.
Éreznék tudást.
Tudnék érezni.
Otthon.
Kicsi kis kincsen.
Ahogy kicsinyítem,
Elfér a zsebben.
Meghatároznék;
Mégis, nézőpont marad.
Kicsi kis kincsen kívül
Heveny csömörben ijedve hevül:
A világ, az ember, a csodák -
Mind összeolvadt.
Megjegyzés: 2016. december 25.