Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kontraszt

, 264 olvasás, SunVice , 4 hozzászólás

Ezerszín

A reflektor függönyében
Egy új világ díszeleg,
Csendesen él,
Vidáman beszél.

A színpadnak karzatánál
Pianista szerenádoz.
Egybeolvad,
Úgy szól a zongorához.

A fronton női vokalista
Halkan zengi szívbaját.
Könnyeket sző,
Hívja a köz katarzisát.

Mint egy messzi horizonton,
Úgy andalognak rajta.
A reflektor kontrasztjában
Liliomszál énekel.

A páholynak heverőjén
Három meghatott gazember
Ünnepnek szőtt,
Egyenruhában.

Egysíkú kártyákkal zsugáznak,
Időnként jókat kacagnak,
A nyugalom tengerében
Semmi sem fáj.

A dobbal bevédett zenész,
Csuklóját mozgatja be,
Terepet kap
A síkok hevében.

Ütővel jelenét jelenti,
Érzéssel ritmuslázba kezd,
A reflektor árnyékában,
Semmi sem rest.

A felszolgálók tere mélykék,
Ékíti szépségüket.
Pohártálcák,
Hosszukban élnek.

Vonalként szolgálnak,
Koktélokat hurcolnak,
Az árnyékok világában,
Semmi sem uralkodhat.

A zárszó csengője koppan,
Az ünnepi fény elalszik,
Elhalványul,
Árnyékká válik.

Mint az éji horizont,
Úgy párolog el a tér,
A fények picuri világa
Mára véget ér!



Megjegyzés: A sziluettek margójára, 2014. novemberéből

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Vers
· Írta: SunVice
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 320
Regisztrált: 1
Kereső robot: 30
Összes: 351
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.6222 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz