Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Diplomaosztás a temetőben

, 83 olvasás, nagyvendel , 2 hozzászólás

Halál

Diplomaátadás a temetőben

Volt egyszer, akár a mesében, egy álompár. Szépek voltak, okosak, diploma, jó állás, és szerelmesek lettek egymásba, de nagyon. Ahogy mondani szokás, az Isten is egymásnak teremtette őket. Összeházasodtak, és boldogan éltek, jó körülmények között, csak egy dolog hiányzott még az életükből: a gyermekáldás. Próbálkoztak rendesen, hogy boldogságuk teljes legyen, de mindhiába.

Lakott a szomszédban egy barát házaspár, akikkel rendszeresen összejártak. Náluk már az volt a probléma, hogyha a nej csak leült az ágyra már állapotos maradt. Immáron megszületett a harmadik gyermekük is, és a szomszédok átmentek babanézőbe. Jó barátnőként megengedte a sóvárgó fiatalasszonynak, hogy megdajkálja a kislányt. Nem voltak babonásak, de csoda történt. Hamarosan ők is gyermeket vártak. Először fiúra gondoltak, de ahogy az idő szaladt, egyre inkább abban bíztak, mindegy hogy milyen nemű lesz, csak egészségesen szülessen meg a várva várt kis jövevény.
Eljött a pillanat, és világra jött egy gyönyörű… kislány.
Boldogságuk határtalan volt. A gyermek szépen cseperedett, okosodott.
Élte az egyke gyerekek mindent megkapó, mindent elérő életét. A szülők büszkén sétáltak a kislányukkal kézen fogva a kisvárosban. Milyen szép család, mondták a járókelők, s mindhárman boldogok voltak. A kislány nagyon jó tanuló lett, s mivel hiányzott neki a testvér, elhatározta, hogy tanítónő lesz. addig is otthon a babáit sorakoztatta fel a szoba sarkában kialakított osztályteremben, és mesélt nekik, verseket mondott, számolt velük.
Később a tanítóképzőben már tudatosan készült a nagy feladatra: tanítónő lesz.
A gyakorló iskolában diákjai rajongva szerették a kis tanító nénit. Úgy látszott minden rendben lesz, már csak a vizsgák voltak hátra, s a diploma átvétele, s kezdődhet a tanítás jövő szeptembertől.
Az immár húszéves nagylány lelkesen készült a vizsgákra. Nem félt, hiszen tudta, tanult rendesen, nem lehet baj, de egy kis vizsgadrukk mégiscsak volt benne. Csak az zavarta néha, hogy időnként fájt a foga. A vizsgadrukknak tudta be a dolgot, mert eddig nem fájt, de kellemetlen ez most a vizsgák alatt.

Elment tehát a fogorvoshoz, aki azonnal kihúzta a rossz fogat. Kicsit kellemetlen volt, de különösebben nem fájt. Hamarosan jobb lesz, gondolta. A foga nem is fájt már, csak kicsit vérzett még a vizsga alatt is.

Az írásbeli és szóbeli is kitűnőre sikerült. Örült mindenki nagyon a családban, s büszkék voltak a lányukra. Másnap visszament a fogorvoshoz, mert a kellemetlen tünetek nem szűntek meg. A fogorvos elküldte laborba, ahol megállapították, hogy rossz a vérképe, leukémiája van. Azonnali kórházi beutalás, de az állapota rohamosan romlott. Egy hét múlva a heveny leukémia a kislány halálát okozta. A család értetlenül állt az értelmetlen haláleset előtt. Mindkét szülő összetört.

Sokan eljöttek a temetésre. Rokonok, osztálytársak, tanárok, kisdiákok egyaránt.
Mielőtt a koporsót lezárták, levideózták az alvóként fekvő kislányt. A
tanítói diplomát az osztályfőnök a halott tanítónő koporsójába tette. Vele együtt temették el. Had vigye magával, hiszen az övé.
Megdolgozott érte.
Talán majd odafent a mennyben, az angyalok ülnek előtte a padokban, szépen sorjában.

Megjegyzés: 2017. 06. 19.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Próza
· Írta: nagyvendel
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 49
Regisztrált: 9
Kereső robot: 49
Összes: 107
Jelenlévők:
 · Aevie
 · Alberczki László
 · barnaby
 · Demonkos
 · efmint
 · gazzo
 · valdan
 · Vox_humana
 · Ylen Morisot


Page generated in 0.0502 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz