Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Életek - A fogorvos és egyéb mesterségek 8.

, 16 olvasás, Aevie , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

Nagyon nyugtalanul aludtam éjszaka. Kromoszómák mint piócák tapadtak a karomra, és én nem tudtam lerázni azokat. A bőrömbe álltak, színt váltva szívták a vérem, keresztalakra merevedve tüskeként épültek belém. Majd ugyanez a lábaimon.
Nőni kezdtek, duzzadni, ahogy a testem egyre fogyott. Hangjuk cincogott a vérszívás élvezetétől; sikítva ébredtem azon a hajnalon.

Aztán nekiálltam süteményt sütni, és kávét főzni… Aztán kis kosárba készítettem húsos szendvicseket, teát töltöttem flakonokba, majd kétfelé osztottam az ételt.
Amikor mindennel elkészültem, halálosan váratlan dolog történt: fájni kezdett a fogam. Szikrákat látva rohantam be a fürdőszobába, és az ottani tükörben szemügyre vettem a fogaim állapotát, és a kihúzott fog sebét. Azonnal el kezdtem szedni az egérmérget, és halálra váltan hagytam el a házat.

Már messziről láttam a mentőautót, ahogy elállja az utam. Idegbeteg módon dobáltam be a csomagom az autóba, majd benyargaltam az ügyeletre. A váró dugig volt. A padló üresen kongott, így aztán berontottam a kezelőbe.
Tomi megugorva a robajomtól dobta hátra az újságját, majd tétován felállt. A vizsgálóágyon Peti feküdt, olyan cukin alukálva, mint egy kisgyerek, míg a szomszédos pót-hordágyon a fogorvos hevert. Arcom megfeszült, az állkapcsomba hirtelen mintha baltát csapkodtak volna, így aztán abbahagytam a vicsorgást.
Az eszközszekrényhez dobogtam.

- Évike…?! Minden rendben…?! Vagy úgy kérdezzem, mi a baj? - állt mellém Tomi bizonytalanul szemlélve, ahogy ide-oda kutatok a sterilen bezacskózott eszközök között.
- Fogót keresek. Van fogótok? - puffogtam, mire a kezembe tévedt egy tűfogó. - Ez jó lesz!
- Minek az neked? A váróban történt valami?! - kérdezte Tomi, aztán gyorsan kiment, hogy szétnézzen a betegek között.
Mire visszaért, én már a fogorvos szájában turkáltam igyekezve ráilleszteni a tűfogót az egyik fogára.
- ÉVI!!! MI A SZART MŰVELSZ??? - ordított rám Tomi, mire Peti felriadt.
- Áh! Grrr! - Nem tudtam megtenni… Így aztán erősen megszorítottam a kemény eszközt, és tiszta erőmből megcsaptam vele a fogorvos arcát, remélve, hogy betörik a járomcsontja.
Az alig hallhatóan nyögött valamit, de aludt tovább. Dühömben bőgni kezdtem. Levágtam a fogót a padlóra, és a két mentős felé fordultam.
- A rossz fogamat húzta ki! - kiabáltam. Értetlenül néztek össze.
- Ó, tudóskám – szólalt meg Tomi. - Tudod, a rossz fogak szoktak fájni…
- Ne legyél már ekkora barom! Úgy értem, hogy nem a rossz fogamat húzta ki, hanem rossz fogat. Érted? - sikítoztam.
De nem értették. Peti aztán hozzám lépett, és szó nélkül betolta ujjait a fogaim közé, hogy belenézzen a számba.
- Bazd meg… - nyögte. - Antibiotikum?
- Elkezdtem…
- Mi a fasz van? - idegeskedett Tomi.
Peti nyelt egyet, és elmagyarázta kollégájának a helyzetet:
- A rossz fogát húzta ki…
- Hát, ti megőrültetek, esküszöm… - rázta a fejét Tomi.
- Nem a fájós fogamat húzta ki, hanem a mögötte lévő ép fogat.
- Ez biztos?! - hitetlenkedett Tomi. - Biztos az is rossz volt, nem?
- Nem – szólt közbe Peti. - Évikének igaza van!
Tomi feje paprikavörössé vált. Füstöt fújtatva lépett oda az orvoshoz, és akkorát behúzott neki, hogy megreccsent az arccsontja. Na, erre már magához tért.
- Jó reggelt, doktor úr! Vége a detoxnak, el lehet húzni innen a picsába! - dörögte Tomi, Peti meg lelökte az ágyról.
Jó pár percig tartott, mire a fogorvos vértől tocsogó fehér köpenyében kitámolygott.
- Fáj…? - kérdezték szinkronban, mire a kétségbeesés könnyei között igyekeztem összeszedni magam.
- Össze kell gyűjtenem huszonötezret…

Mielőtt besurrantam volna a szomszédaimhoz, leparkoltam a kék autó mellé. Fogtam a cuccok felét, megkerültem az autót, és felnyitottam az anyósüléshez tartozó ajtót. Majd úgy ültem be, hogy lássam a hátsó ülést, az ott alvó fekete hajú férfit, akit a falusi pletyka valamiért rettegést keltő bűnözővé avanzsáltatott.
- Hoztam neked kávét, és ételt – mondtam megrettent arca felé. - És ígérem, kitalálok valamit...

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Próza
· Írta: Aevie
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 31
Regisztrált: 11
Kereső robot: 66
Összes: 108
Jelenlévők:
 · Agatha_Keyguard
 · bArthAKata
 · deb
 · F_Fjan_Tom
 · gazzo
 · habea
 · inyezsevokidli
 · Menda
 · mermaid
 · SusanWinter
 · Syringa


Page generated in 0.0598 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz