Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kamuflázs

, 102 olvasás, barnaby , 2 hozzászólás

Gondolat

Semmi kamu helyzet, a múlt-jelen, szín igaz.
Átszelve a sivatagot motorral nem vígadsz,
ha kevés a vízed. Minden évtized tartogat
legalább egy dilinyóst, aki nekivág az útnak.
Csontra-száradt dinók már nem háborúznak
egymás ellen, s még az őskori ember sem volt
annyira szilárd jellem... néha rávetemedhetett
az ingyen húsra. Gyors és alapos volt a kaja-mustra. Csak a csontokat zörgette utána a szél. Potom százezer év harc, élmény, és  kaland túra után- megdicsőülés. Ma szép
leend az emlékezés. Nótát hegedűl a cincér,
mint hős huszár ugrat szöcske, fűszálon
lengedez, agavék tövisén virág. Keselyű űz álmot, kerget figyelő szurikátát vacokba.
Kígyó tekeredik a járatokon át, benn fogvacogva lapul az élet. Vajon mivé lesz a jövő, ha apró kicsi lények sorsa balul alakul?

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: barnaby
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 26
Regisztrált: 2
Kereső robot: 59
Összes: 87
Jelenlévők:
 · ÉvIda
 · SunVice


Page generated in 0.0419 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz