Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Versenyhátrány

, 160 olvasás, efmint , 6 hozzászólás

Bánat

Bárcsak rátaggelhetném az
Istened rám zúdított panaszaidra.
Csak három hetente beszélünk,
online, de így is beléd fulladok.
Visszarántasz a múltba, újra annak
a kisgyereknek, bezárva a négy
fal közé szorított igazságodba.
Nem úgy lett volna fair, ha téged
teremtenek erősebbnek? Így lesznek
az óriásokból mártír szindrómába
öltöztetett csecsemők. A félelmeidet
adtad vértnek, így küldtél el megvívni
a háborút. Mit vártál? Hogy majd,
így leszünk győztesek meg elsők?
Neked kellett volna beteljesíteni a sorsod,
vagy amit annak akartál. Helyette ökölbe
szorított kézzel ráztad le a szart
a soron következő generáció elé.
Vegyétek és egyétek, mert ez a te tested.
Legszívesebben csak szarnék rá, de
közben mégis könnybe lábad a szemem
és a gyomromba szorul a szívem.
Isten leggonoszabb gesztusa
a lelkiismeret furdalás!



Megjegyzés: Krisztus után 2017. június 6.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Bánat
· Kategória: Vers
· Írta: efmint
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 325
Regisztrált: 0
Kereső robot: 26
Összes: 351

Page generated in 0.3085 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz