Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Berettyó

, 79 olvasás, gyemant , 6 hozzászólás

Néhány szóban

Óh, hogy vonz ma is tisztazöld tavaszi pázsitod
öreg partodon
te büszkén hömpölygő keskenyvizű folyó,
emlékszel? egykor te neveltél,
s a nyári esőktől duzzadó arcodtól
a téli fagyig minden mozzanatod belém itatódott.

Az akácos mögött Adorjántól lánchidadon át
szülőföldemig sokszor kísértél el,
akkor még
a kopott malom mögött édesanyám is várt,
látod most,
hogy hajam is fehérben,
már minden fáj, mi egykoron öröm volt.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Néhány szóban
· Kategória: Vers
· Írta: gyemant
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 24
Regisztrált: 0
Kereső robot: 69
Összes: 93

Page generated in 0.0552 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz