A szeretet bajnoksága
(gyermeki egyszerűséggel világunkról)
Valahol a hontalanság szélén,
egy kislány cselleng az utca végén.
Édesanyja énekét dúdolva,
rongyos babáját álomba ringatja.
Hangját kéretlen elnyomja,
önfeledt szurkolók ovációja:
Gól!, Gól! Gólcsoda. (Ezt ontja most minden média.)
Megvan a világ bajnoka!
Szemében könnycsepp, nem is érti.
Szellő szellem jött ezt megnézni.
Könnye a szellőbe veszett,
rögvest forgószél kerekedett.
Már egy hete alig ettem,
pedig csak nemrég születtem.
Messze innen ünneplő emberek,
én is szeretnék örülni veletek!
Jaj, ha kezembe adnátok ezt a világot,
rendeznék itt olyan világbajnokságot,
minden nemzetnek, országnak és népnek,
ahol csak egymás szeretetéből versenyezhetnétek.
A bajnokság minden versenyága,
csapást mérne a föld egy-egy bánatára.
Világosság áradna mindenhonnan,
meghátrálna a gonosz is, nyomban.
A szurkolók imája az egekig hatolna.
A fák ódája a felhőkbe susogna,
még a fű is hálás volna.
Milyen szép is volna, milyen szép is volna...
Világban élő nemzetek,
a szeretetből versenyezzetek!
Online látogatók:
Látogató: 95
Regisztrált: 3
Kereső robot: 20 
Összes: 118
Jelenlévők:
