Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Májusi Tavasz

, 183 olvasás, etele , 0 hozzászólás

Természet

Nézem a májusi fákat,
Életet adó csodákat.
Értsd meg te is a vágyukat,
Rügyekből kelő álmukat,

Hív a májusi természet,
Látni a zöld leveleket.
A hárfa hangján csendülnek,
Szóljon neked a lelkednek.
,
Élet is újjá születik,
Természet útját követik.
Frissesség és a lendület,
Szív ritmusában visz, lüktet.

El hozta nekünk a napfényt,
Boldog vágyait, a reményt.
Add tavasz, emberek kedvét,
A szeretni való érzést.

Hasonlítunk természetre,
Fordulunk mi szeszélyesre.
Hangolok már a tavaszra,
Életre, erőre kapva.

Ember is törékeny, mint fa,
Érzékenyebb mint valaha.
Egy hosszú tél után vagyok,
Sok tavaszi fényt akarok.

Vágyom a tavaszi pezsgést,
Élet vidám lüktetését
Madarak szép csicsergését,
Erdők mezők frissességét.

A májusi tavaszt érzem,
Testembe, lelkembe fészkelt.
Otthonra lelt, talált bennem,
Lehet hogy el sem engedem.

Kedves, szép, üde zöld barát,
Ki tárta nagy "ölét", "karját".
"Ölelt, rám lehelte csókját",
Simogatom tavasz "arcát".

Minden nap várom, hogy jöjjön,
Vele a nap és fény özön.
Természet színes "abroszán",
Élet Te Tavasz, ragyogj rám.



Megjegyzés: 2017. Május

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: etele
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 1
Kereső robot: 15
Összes: 28
Jelenlévők:
 · Tollas


Page generated in 0.0388 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz