Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Élet- halál harcom

, 77 olvasás, Jade_Sarkany , 6 hozzászólás

Halál

Fény ragyog a parkban, de a padra már nem ülök.
Remény a nyári hajnal, már sosem szédülök.
Szerelmes Május van, én hideg télben ülök.
Szenvedek a mocsárban, többé nem repülök.

Rólam a Drága mindent tudott, én tartottam erősen.
Mellettem volt, hallgatott, s tobzódtam az erőben.
Költő vagyok, hallgatok, szavam már erőtlen.
Én élek, de Ő már halott, csak sírok az esőben.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: Jade_Sarkany
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 0
Kereső robot: 116
Összes: 122

Page generated in 0.0527 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz