Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Beteges sóhajok

, 148 olvasás, Tollas , 1 hozzászólás

Bánat

Beteg a sóhajom: nem sóhajtok,
magamban tartok minden bánatot.
Vannak köztük könnyebbek, súlyosak,
másnak nem adok: mind rám maradnak!

Szerelmi bánat a legsúlyosabb,
sóhajtozhatom, úgy is rám marad.
Szüleimért sóhajtozom máig,
nagyon nehéz; folytatom halálig.

Látod, színes a bánat sóhaja,
a rengeteg baj az okozója,
melyeken más emberek jutnak át:
a nehéz sóhajt mások nem hallják.

A sóhajom ritkul, ahogy öregszem,
de folyton tisztul a bölcsességem,
és végre annyit biztosan tudok:
nem juthatnak szabadra sóhajok!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Bánat
· Kategória: Vers
· Írta: Tollas
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 190
Regisztrált: 2
Kereső robot: 23
Összes: 215
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.1494 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz