Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Hasadó érzelem

, 73 olvasás, Evinka , 5 hozzászólás

Segélykiáltás

Hintaló-hangulat árad a szobámban,
elvinnélek oda, ha nem volna bezárva.
Szederjes lett a szád kegyetlen csókomtól,
most szaladj hát tovább, tépődj ki karomból.

Gesztenyetüskéket szórok a hajadba,
alvilág meséket kiáltok dalolva:
szertelen szöcskezaj, tulipán-kísértet,
vigyorgó halálszó, mélázó karének.

Megtorpanok mégis, lehet, hogy ne menj el...
Mit kezdjek magammal, hasadó elmémmel?
Jó beléd harapni, kiesett fogakkal,
szemeddel meglátni; mégis mi marasztal?

Ülj ide csendesen, ne szórd még rám a port!
Megsúgom szelíden, kegyetlen egy nap volt.
Ha holnap nem jönnél, takarózz bundádba,
mert megfagy reggelre az élet rongylába.

Megjegyzés: 2012.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Segélykiáltás
· Kategória: Vers
· Írta: Evinka
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 24
Regisztrált: 0
Kereső robot: 79
Összes: 103

Page generated in 0.0454 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz