Navigáció


RSS: összes ·




Vers: mindenható

, 94 olvasás, kerámia.nő , 2 hozzászólás

Gondolat

seszínű és suta vagy
mint a színét vesztett őz
körvonaladon átremeg
minden napszak

lélegzetvételed
felszívja a csillagokat
ahogy a nap fonalát is
magadba fogadod

ösztönlény lettél
kontúr a tájban
rásimulsz a tenyeremre
mindenható

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: kerámia.nő
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 33
Regisztrált: 7
Kereső robot: 65
Összes: 105
Jelenlévők:
 · barnaby
 · blaszlo
 · engsz
 · Kasperl
 · PiaNista
 · SusanWinter
 · szantogergely


Page generated in 0.0489 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz