Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Csak egy rigóért

, 32 olvasás, lambrozett , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Mily kicsiny az ember Időszemmel nézve,
s e szúrós tekintet ott csüng múlton, jövőn -
láthat gyermekként és pásztázza kikötőm,
ahová egyszer majd a végzet csempész be.

Irigylem tán ezért? Nem tudom, nem hiszem;
de ha megengedné, bámészkodnék vállán.
Sőt, ha sarcot kérne, azt is biztos állnám.
- Cserében kegyelmes íriszén őrizzen. -

Hogy évek teltével, nélkülem-napokon,
visszavarázsoljon a maradottakhoz...
Hadd ringasson rigót (sokatokban lakoz)
elmék erdejében jövevény fasorom.


Megjegyzés: (2017. április)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: lambrozett
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 686
Regisztrált: 39
Kereső robot: 538
Összes: 1263
Jelenlévők:
 · Adelide
 · Aevie
 · Amias
 · Antalpista
 · ariel
 · barnaby
 · bbbbb
 · bladeattila
 · blaszlo
 · Bodortz
 · boszorka
 · BranwenSlayne
 · Brigi1997
 · engsz
 · evinternet
 · fehérliliom
 · gazzo
 · Géptelen
 · gszabo
 · Gurma
 · Horváth István
 · Jade_Sarkany
 · Kloczka István
 · kovacsucsu
 · mistletoe
 · Mynerta
 · nzyang
 · Philomela
 · PiaNista
 · Sheodon
 · suzette
 · szantogergely
 · Szucsj
 · TJanek
 · Tóth János Janus
 · tuttobello
 · vargaistvan
 · Vojazs
 · vorosjudit


Page generated in 0.3552 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz