Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Születésnapomra

, 361 olvasás, laszlo , 2 hozzászólás

Ünnep

Huszonkilenc lettem én, –
s bár fölösleges e költemény
egye
fene:

megírom, másolom, meglepem
magam az „ünnepen”
sótlan
szótlan.

Huszonkilenc évem fércelem,
nincs másom csak a félelem…
Expecto
Patronum.

Lehettem volna más,
kicsit nagyobb durranás
érték
mérték.

De elvégre nem lettem,
mert magamról idő előtt letettem
élő
halott.

Így a harminchoz közel
már senki nem ölel
össze
vissza,

hisz mára már Ő is elhagyott,
megmentésemmel felhagyott
idült
kihűlt.

Későn jött a felismerés,
hogy amim van édeskevés
tenni
venni,

s mikor tükörbe nézek,
belém hasítanak a tények
karcol
harcol

a még megfakult lélek,
hajt, mert az előtte álló évek
szebbek
jobbak.


Megjegyzés: (József Attila verse nyomán)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ünnep
· Kategória: Vers
· Írta: laszlo
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 326
Regisztrált: 1
Kereső robot: 22
Összes: 349
Jelenlévők:
 · Berpalota
 · gazzo


Page generated in 0.3783 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz