Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Lejár az időnk…

, 209 olvasás, Ilianne , 4 hozzászólás

Sors

Újra tavaszi szél kócolja a hajamat,
S a lelkemben helyre áll a rend.
Kioltom a parázsló szavakat,
Mert lehet, hogy rossz helyre ment.
Távolodik a zajos félelmem,
S vele együtt lejár az időnk,
Mert elvetted a legszebb hitemet,
S így lesz a múltunk a temetőnk.
Már nem akarlak hiába remélni!
Őszintétlen alakod a homályba engedem,
S megtört szívem körül az abroncsot,
Talán feloldja így, egy igazabb szerelem…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sors
· Kategória: Vers
· Írta: Ilianne
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 44
Regisztrált: 5
Kereső robot: 55
Összes: 104
Jelenlévők:
 · Aevie
 · avenraa
 · etele
 · Jasyna
 · PiaNista


Page generated in 0.1504 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz